🕉 धर्म एव हतो हन्ति, धर्मो रक्षति रक्षितः।
☯「上德不德,是以有德。」
✝ Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ λόγος, καὶ ὁ λόγος ἦν πρὸς τὸν θεόν, καὶ θεὸς ἦν ὁ λόγος.🕉 „Dharma eva hato hanti, dharmo rakṣati rakṣitaḥ.”
– Manusmṛti 8.15
„A Dharma, ha elpusztítják, pusztít; a Dharma, ha oltalmazzák, oltalmaz.” Más szavakkal: Az erény, ha megtartják, megvéd; ha elhagyják, elpusztít."
☯ „Shàng dé bù dé, shì yǐ yǒu dé. Xià dé bù shī dé, shì yǐ wú dé.”
— Lao-ce, Tao Te King 38.
„A legfőbb erény nem ragaszkodik erényéhez, ezért valóban erény.
Az alacsonyabb erény ragaszkodik hozzá, ezért már nem igazi erény.”
✝ „En archē ēn ho Logos, kai ho Logos ēn pros ton Theon, kai Theos ēn ho Logos.”
— János evangéliuma 1:1
„Kezdetben volt az Ige (Logosz), és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.”
A hagyományok sokféle neve ugyanarra a valóságra mutat.
Az ősi Indiában Dharma-nak hívták: az a rend és erény, amely, ha oltalmazzuk, oltalmaz minket.
Kínában Tao-nak: az út, amelyhez igazodva minden összhangban áramlik.
A keresztény hagyományban Logosz: az isteni értelem és világosság, amely kezdetben volt, és amely minden lét alapja.
A Dharma az, ami megtart: a kozmikus rend és az erény, melyhez hűnek maradva az ember maga is megmarad.
A Tao az áramlás, amelyhez igazodva minden a maga útján békében jár.
A Logosz az isteni értelem, melyben a világ világossága rejlik.
Három név, egy valóság: az Egyetemes Rend, amely minden körülményben oltalmazza azt, aki hozzá hűséges.
Három név, egy igazság.
Ez a rend tartja meg a világot, és benne az embert.
Ha hűségesek vagyunk hozzá, minden körülmények között megtart bennünket.
A bal ferde küllő modulja
Śruti → „Színről színre látás”
A Śruti abszolút, kinyilatkoztatott igazság, az emberi elme fölött álló isteni tudás.
Keresztény párhuzam: Isten kijelentése, Szentírás inspirált részei (pl. a Próféták, az Evangéliumok), ahol az igazságot közvetlenül az isteni forrásból „hallják” vagy „látják” a szentek.
Jellemző: megtapasztalható, de nem emberi szerző által létrehozott, tiszta kinyilatkoztatás.
Smṛti → „Emlékezés, alkalmazott hagyomány”
A Smṛti a gyakorlat, az erkölcsi és társadalmi szabályok, ami az abszolút igazságot emberi életre fordítja.
Keresztény párhuzam: egyházatyák, hagyomány, egyházi törvények, kánonok értelmezése; pl. a Tízparancsolat gyakorlati alkalmazása, vagy az Egyház tanításai a mindennapi életre.
Jellemző: emberi közvetítéssel, történeti kontextusban, de a kinyilatkoztatásra építve születik.
Összefoglalva:
Śruti = az igazság közvetlen látása/halása, abszolút.
Smṛti = az igazság alkalmazása emberi életre, relatív és kontextusfüggő.
Ez egy egy kísérlet arra, hogy értsük és érezzük teremtett világunk és önnön lényünk csodáját. A szánkja jóga filozófia 25 lépcsőjét vettük alapul a világunk és önmagunk térképének vázlatos megrajzolásához.
A védikus mesterek nem voltak naivak: tudták, hogy az ember nem ott bukik el, ahol a világ látja. A tett és a szó már csak a felszín hullámzása. A döntés mélyebben születik. A gondolatban. Még lejjebb: az álomban. Ott, ahol az ego már nem játszik szerepet, csak a berögzült minták járnak maguktól.
Ezen a finom szinten dől el minden.
Ott válik el a jóga útja attól, amit a hagyomány bhogának nevez: amikor nem mi ülünk a bakon, hanem a szekér visz minket – vágytól félelemig, ismétlődő körökben.
A Dharma Centrum nyelvén ezt az út és a kényszerpálya különbségével írható le. A beavatott nem „jobb ember”, hanem éber. A bukott nem „rossz”, csak alszik. Mindkettő ugyanazon az úton jár – az egyik látja, hová lép, a másik sodródik.
Új klésák (bevésődések), új vászanák (hajlamok) égnek bele a csittába (tudattalan), mint barázdák a puha földbe. Közben ott vannak a régiek is: örökölt vágyak, félelmek, reflexek, amelyek már akkor futnak, amikor még fel sem tettük a kérdést. Ezért van szükség szádhanára (lelki gyakorlat). Nem azért, hogy „jobbak” legyünk, hanem hogy kiszálljunk az automatikából. Hogy a régi lenyomatokat eloldjuk, az újakat pedig meg se engedjük megszilárdulni.
Bölcsesség nélkül az ember nem látja, hogy a saját élete egy szépen karbantartott körforgás: ugyanaz a vágy, ugyanaz a csalódás, ugyanaz az ígéret, hogy „legközelebb más lesz”. Perpetuum mobile – csak nem energiát termel, hanem fáradtságot.
Ezért kell a bhakti. A szeretet, ami nem magyaráz, hanem odafordul. Az Égi Rend nem egy egyenlet, amit megoldunk, hanem egy valóság, amit átengedünk magunkon. Aki csak ért, lelketlenül kemény lesz. Aki csak szeret, szentimentális lesz és szétesik.
Egy madár sem morális okból repül kettővel – hanem mert különben lezuhan. Így a jógi is: gjánával lát, bhaktival él. Közben nem lebeg el a földtől: két lábbal áll a világban. Ez a karma jóga. Cselekvés kötődés nélkül. Jelenlét szerep nélkül.
a jóga nem önfegyelem, hanem ébrenlét.
Nem menekülés a világból, hanem kiszállás az öntudatlan ismétlésből.
És nem aszkézis a boldogság ellenében, hanem szabadság a kényszerpályákkal szemben.
A szekér megy tovább. A kérdés csak az, hogy ki tartja a gyeplőt.
Az indiai–védikus képvilág nem allegorikus értelemben didaktikus, mint a középkori keresztény ikonográfia. Nem „magyaráz”, hanem jelenlétet közvetít. Ezért: a klasszikus miniatúrák, templomdomborművek, purāṇikus ábrázolások egy-egy istenséget, jelenetet vagy kozmikus rendet mutatnak, de ritkán rakják egyetlen képre azt, amit fent most bemutattunk: álom – tudattalan – kényszerpálya – szádhana – tudatos cselekvés teljes ívét.
A szövegünk szintézis.
A kép ezért nem „rekonstrukció”, hanem korhű nyelven megalkotott tanító-ábra. Olyan, mintha egy régi mester ma kapott volna feladatot: „mutasd meg egyben”. Ezért döntöttünk generált kép mellett.
A kép szerkezete – nem véletlenül ilyen. A kép függőleges tengely mentén épül fel. Ez a tudatszintek klasszikus hierarchiája.
1. Felső bal: a meditáló jógi a lótuszon
Jelentése: a lótusz: asakti – érintetlen jelenlét a világban
a fénykoszorú: szattvikus tudat
a stabil ülés: a csitta hullámzásának megszelídítése
Ez nem menekülés, hanem a forrásállapot. Innen „látni”.
2. Felső jobb: az alvó ember és az álomképek. Ez az egyik legerősebb rész. Mit látunk?
Alvó ember: az éber kontroll megszűnése, fölötte lebegő képek: női alak (vágy), kígyó (ösztön), palota (projekció).
Ez pontosan az, amiről fentebb írtunk: nem a tett szintjén bukunk el, hanem ott, ahol már nem figyelünk. Ez a vászanák birodalma. Itt derül ki, hogy a gyakorlás valódi-e, vagy csak nappali szerepjáték.
3. Alsó bal: démonikus alakok és tűz
Ez nem „gonosz”, hanem klesa-szimbolika. Sötét figurák: avidyā, rāga, dveṣa. Tűz: a vágy önmagát égető természete. Edény: a csitta, amelybe mindig „valamit főzünk”. Ez a bhoga kényszerpályája.
A szekér itt már lovak nélkül is futna – mert a lendület belső.
4. Alsó jobb: a jógi a szekéren. Ez a kulcskép.
Ez nem Kṛṣṇa és Arjuna, hanem egy általánosított tanítói szimbólum. A szekér: az élet, a test-elme rendszer.
A gyeplő a kézben: buddhi. A lovak fehérek: megtisztított indriák. A zászló: dharma irányultság.
Ez karma jóga a szó eredeti értelmében: cselekvés, amelyet nem a vágy, hanem az értelem és az odafordulás vezet.
Miért működik ez a kép a fenti tanításhoz? Mert nem moralizál, hanem mutat:
nem „jó vs rossz”, hanem ébrenlét vs automatizmus, nem elutasítja a világot, hanem megmutatja, ki ül a bakon.
Ez pontosan illeszkedik ahhoz, ahogyan korábban szóltunk a beavatott és bukott analógiájáról.
Nem ítél. Állapotot ábrázol.
Öt évezrede az egyiptomi, a sumér és az Indus-völgyi kultúra lényegében egy volt.
Mára csak a védikus hagyomány maradt élő hagyomány. Ezért tulajdonítunk ennek kitüntetett szerepet!
A Bhagavad Gíta mellett a Védánta Szútra volt, mely máig is az egyik legprecízebb használati útmutató az élethez.
Patanjali Jóga Szútrái az egyik legprecízebb önismereti tanári kézikönyv, melyhez sokan írtak kommentárt az évszázadok alatt.
A védikus hagyományban viszont a bhakti a legközvetlenebb módja annak, hogy az ember szeretettel közeledjen az istenihez. A bhakti nem pusztán vallásos áhítat, hanem mély, személyes, élő kapcsolat Istennel, amelyet a szeretet táplál. Ez a kapcsolat túlmutat a kötelességen, és átitatódik örömmel, ragaszkodással, odaadással.
Röviden, a védikus hagyomány, a jóga filozófia és pszichológia többezer éve már fejlett ön- és világismereti rendszer volt.
A Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) I. András király egyik rendeletére vonatkoztatva, latin nyelven, néven nevezi őseink hitét az alábbi szavakkal;
„scytico, gentili et etnico ritu”
ami pontos fordításban így hangzik: „szkíta nemzeti és népi szertartásrend”
A szkíták lelkiségéről ez a jelkép sokat elárul. Egymás fedezése, az önfeláldozás, és az adott szó szentsége megkérdőjelezhetetlen gyakorlat volt.
A háttársi eszmény gyakorlatként tovább élt még a XX. században is a komaság szokásában.
Ejtsük szerét e hagyomány gyakorlásának!
A testvérszereteten túl – keresztény minőség szintjén – lelkiségünkben megjelent még az ellenségszeretet is! Egy erdélyi templom festménye ábrázol egy jelenetet, ahol elkárhozó lelkek menetelnek be a pokol szájába, miközben egy magyaros ruhába öltözött ember, élete kockáztatása árán, törekszik arra, hogy minél több kárhozatra szánt lelket megmentsen a pokol szájából. Ez az ingyenkegyelem és önfeláldozás jelképe is.
A kereszténység hajnalán számos tanítás és evangélium született, amelyek Jézus fényét és az élő szeretet üzenetét hordozták. Ezek közül sokat az egyházi hatalom kirekesztett vagy elhallgatott, s a tanúságtevők gyakran üldözötté váltak.
Az idők során az intézményes egyház a szolgálat útjáról gyakran az uralom útjára tért, s nem minden pap lépett oltárhoz Jézus személyes hívására. Történelmi tény, hogy a Szentírás összeállítása során több evangélium és tanítás kimaradt, miközben az Ószövetség könyvei aránytalanul nagy súlyt kaptak. Bulányi György piarista tanár szavaival: „Az Ószövetség nem Isten igéje.”
Mi az elfeledett örökséghez, a gnosztikus és manicheus hagyomány fényfelszabadításához térünk vissza: ahhoz a forráshoz, amely a szeretetet és a szabadságot nem intézményben, hanem a lélek élő tapasztalatában őrzi.
A szeretet forrásai nem apadtak el az első századok után sem. A 20–21. században is szólnak prófétai hangok, amelyek az áldozat, a hűség és a lélek felszabadítása felé hívnak.
Ahogy Dombi Ferenc írta: „A szeretet elsősorban áldozat, nem élvezet.”
Ezek a tanúságok különböző utakon érkeztek – irodalomban, szellemtanban, gyógyító erőben – mégis ugyanarra mutatnak: a szeretet kapcsolat Isten és ember, Ég és Föld között.
Fontosabb tanúságtételek:
👉Johannes Greber: Kapcsolat a szellemvilággal – élő kapcsolat a láthatatlan tanítókkal.
👉Wass Albert: Hagyaték, Kard és kasza – a magyar sors és a szeretet keresztje.
👉Bruno Gröning: A fenomén – a gyógyító szeretet ereje.
👉Dombi Ferenc: A Hang – Égi béke a Földön – prófétai üzenetek a szeretet szolgálatában.
Összejöveteleink során nemcsak olvassuk ezeket a tanúságtételeket, hanem gyakorlatban is megtapasztaljuk az Égiekkel való kapcsolatot: a szeretet élő erő, amely ma is jelen van, és mindnyájunkat hív.
Körünk korunk egyik fénymunkásává szeretne válni!
Best AI Website Creator